Ott jártunk az előző bejegyzésben, hogy elkezdtük sorra venni a biológiai és pszichológiai szempontból azokat a dolgokat amiknek a megértése szükséges lehet a sikeres munkához. Akár irány-, vagy iránymentes kereskedéssel foglalkozol ezekre szükséged lesz.
Előzőleg a tudatos résszel foglalkoztunk, most jöjjön az egyel mélyebb szint, a tudatelőttes, ami már egy kicsivel keményebb falat. Az ő feladata egészen más és egészen másképp kell edzeni, merthogy ő felel az képességek, készségek nagy részéért és azok automatikussá tételéért. Vagyis amikor tudatosan eltervezünk egy tréning tervet, és azt tudatosan újra és újra csináljuk, akkor a tudatelőttest edzzük. Azzal, hogy ezt edzzük egy idő után a sok százszor, ezerszer megismételt dolog természetessé válik és onnantól nem kell rajta gondolkozni, hogy hogyan is kell csinálni. Mondjuk az első íjász órán még mindennel el van foglalva a tudatos én, hogy hogy fogd az íjat, hogy feszíts, hogy engedd el stb… Viszont a tízezredik lövésnél már csak a célzással lesz elfoglalva, mert a többi már “benne van a kezedben”, vagyis a tudatelőttesben és gondolkodás nélkül jön.
A tudatalatti a legkeményebb falat. Angol irodalmakban két megnevezésével is találkoztam az egyik az “unconscious”, tehát tudatalatti a másik pedig a “self-image”, vagyis önkép. Az oka ennek annyi, hogy itt van tárolva minden amit gondolunk magunkról, amit mások ránk aggattak: minden hasznos és az összes szemét. Ez nagyjából úgy működik, hogy ha gyerekkorban anya azt mondta mondjuk naponta egyszer, hogy milyen lusta vagy, hogy nem pakolsz el magad után és tényleg nem pakoltál el magad után sokszor egymás után, akkor a tudatalatti tárolja az információt vagyis: én vagyok az aki nem pakol el, tehát lusta vagyok - ez egy életre beiródhat.
De ugyan így működik pozitív irányban is cselekvés, minősítés, újracselekvés, újraminősítés így kialakul a megerősítés. A helyzet az, hogy legtöbbször itt vannak a legnagyobb problémák elrejtve és ezzel a legnehezebb is dolgozni. Ha nagyon túlfeszíti az ember az önkép újraírását könnyedén szembetalálhatja magát a “relapse” vagyis visszaesés jelenségével, amikor annyira szélsőségesen gyorsan próbál gyökeres dolgokat megváltoztatni az ember, hogy a tudatalatti jól beint, lekapcsolja a zenét és vége a bulinak. Az addig elért eredményeket kézzel-lábbal vissza akarja csinálni. Tapasztalataim alapján, ilyen esetekben mindig az elme győz, nem is érdemes egy ponton túl harcolni, csak lenyugvás után újrakezdeni kevésbé erőszakosan.
Ezzel el is jutottunk az alapok végéhez, ezek után már kicsivel üdítőbb dolgok várhatóak. :)
Van már nyerő stratégiád amivel a piacra mész vagy még keresel? Kattints és néz meg az alábbi oldalt, ahol egyebek között erre is találsz kiváló tippeket: http://tozsdeguru.com/tozsdei-strategiak/30-havi-jovedelem-opciokkal/43-konnyu-talalni-havi-bevetelt-hozo-strategiakat
-Simon Goldman-